Csütörtök óóó csütörtök... mennyire, de nem szeretem ezt a napot. A hétnek az a napja, amikor az ember úgy érezz, hogy szerdával a fele eltelt,és már várja a pénteket, de a két nap között itt van ez a fránya "töltelék" nap.
Programozással kezdődött a napom ami ismételten rossz volt és megint azt hallgattam, hogy megfogok bukni blabla... A többi óra meg csak szenvedés volt. Na de ha már mindenben van valami jó akkor ebben is mivel megtanultam römizni :D. Haza értem és már a tv előtt voltam, mert ma is volt Biathlon és a női versenyt éppen élőben közvetítette a TV. Bailly nem volt a topon :(, de azért egy top25 összejött neki,ami nem a legjobb de szép lassan magára talál remélem.
Tv-ézés után beültem a gép elé és elkezdtem cs-ézni, ami szerencsére mostanában nagyon jól megy,így most nem is erőltettem annyira... Napi 1-2 óra elég. Ha már cs akkor péntektől ha minden igaz helyre áll az anci és elkezdünk napi rendszerességgel gyakorolni és az új taktikákat kitalálni. Ha ez így lesz akkor szép lassan tényleg nagyon erősek leszünk, hiszen ha minden igaz akkor az egész szünetet végig tudjuk majd gyakorolni.
A blog címre reagálva, a mai napon a hiányt fogom kivesézni, hogy szerintem mi is az. A hiány mint dolog mindenkiben és mindenhol előfordul... Én (igen igen) megint a nyálas részét veszem elő. Szóval azt a hiányt mikor egy személy vagy egy érzés hiányzik. Kezdjük az elsővel...
Sajnos az élet folyamán sok, nekünk fontos embert visz el a sors, egy másik helyre távol tőlünk és az élettől. Ezzel olyan űrt hagynak maguk után amit, csak nagyon nehezen lehet pótolni vagy csak elfogadni a tényt. Senkinek sem egyszerű felfogni, hogy akit szeretett,becsült vagy felnézett rá az nincs többé... De szerintem még mindig egyszerűbb elfogadni a tényt, mint hogy nap mint nap felhozni és sajnáltatni magunkat mások előtt, vagy csak simán saját magunkat azért rágni, hogy mi történt a múltban... Egy ideig én is élveztem azt a dolgot, hogy jaj az emberek sajnálnak meg másak velem, de a probléma az hogy az emberek nem másak akkor sem, és az esetek 90%-ban leszarják, hogy neked milyen bajod/gondod van, mert 1. nekik is megvan a saját kis bajuk 2. ilyenkor is megpróbálnak kihasználni és később ha gondod lesz velük akkor ,ezzel visszatámadni. Ez az egy olyan dolog van, amit jobb ha az ember saját magában rendezz le, vagy csak a barátainak mondja el, de tőlük se várjon tanácsokat, mert ebben még ők sem tudnak segíteni... Az idő nagyon sok mindenben segít, de hiába az idő hogyha nem próbáljuk meg túl tenni magunkat a dolgon és a jelenben a jövőnek élni... Az igazság az, hogy az emberek sose pótolhatok, de viszont mindenkiben van egy olyan dolog, ami pótol egy másik dolgot... (tudom a dolog szó hülyén hangzik de nem tudok rá értelmes megfogalmazást :( ) Akármennyire is hiányzik valaki, ha egy kicsit körbe nézz az ember, akkor találni fog magának egy másik személyt, ami a hiányt elfogja nyomni ha nem is teljesen... De ezekhez a dolgokhoz erősnek kell lenni és nem fenn akadni a múlton hanem tovább lépni és megpróbálni elfogadni, hogy ez a "sz*r élet" lehet még annál is rosszabb. A probléma ott szokott lenni, hogy egymáshoz hasonlítjuk az embereket,és azt a dolgot keressük az új személyben ami a régiben is megvolt. De ezzel csak az a baj mivel mindenki más ezért sose fogjuk megtalálni azt a régi személyt, vagy csak részben...
A másik hiányra szerintem annyira sok időt nem fogok fordítani, hiszen lényegében ugyan az mint az előző csak azzal a különbséggel, hogy azt a hiányt tudod pótolni de az érzéstől és a témától függ, hogy milyen hamar. Míg a másik egy életen át végig fog kísérni. :/
Dejólennemárvalakikikikikiaki:(
Lassan kezdek rájönni hogy nem tudok normális hosszú szöveget írni mert kb a felénél beleveszek és átmegy olyan dolgokba ami lehet hülyeség na mind1. :)
Programozással kezdődött a napom ami ismételten rossz volt és megint azt hallgattam, hogy megfogok bukni blabla... A többi óra meg csak szenvedés volt. Na de ha már mindenben van valami jó akkor ebben is mivel megtanultam römizni :D. Haza értem és már a tv előtt voltam, mert ma is volt Biathlon és a női versenyt éppen élőben közvetítette a TV. Bailly nem volt a topon :(, de azért egy top25 összejött neki,ami nem a legjobb de szép lassan magára talál remélem.
Tv-ézés után beültem a gép elé és elkezdtem cs-ézni, ami szerencsére mostanában nagyon jól megy,így most nem is erőltettem annyira... Napi 1-2 óra elég. Ha már cs akkor péntektől ha minden igaz helyre áll az anci és elkezdünk napi rendszerességgel gyakorolni és az új taktikákat kitalálni. Ha ez így lesz akkor szép lassan tényleg nagyon erősek leszünk, hiszen ha minden igaz akkor az egész szünetet végig tudjuk majd gyakorolni.
A blog címre reagálva, a mai napon a hiányt fogom kivesézni, hogy szerintem mi is az. A hiány mint dolog mindenkiben és mindenhol előfordul... Én (igen igen) megint a nyálas részét veszem elő. Szóval azt a hiányt mikor egy személy vagy egy érzés hiányzik. Kezdjük az elsővel...
Sajnos az élet folyamán sok, nekünk fontos embert visz el a sors, egy másik helyre távol tőlünk és az élettől. Ezzel olyan űrt hagynak maguk után amit, csak nagyon nehezen lehet pótolni vagy csak elfogadni a tényt. Senkinek sem egyszerű felfogni, hogy akit szeretett,becsült vagy felnézett rá az nincs többé... De szerintem még mindig egyszerűbb elfogadni a tényt, mint hogy nap mint nap felhozni és sajnáltatni magunkat mások előtt, vagy csak simán saját magunkat azért rágni, hogy mi történt a múltban... Egy ideig én is élveztem azt a dolgot, hogy jaj az emberek sajnálnak meg másak velem, de a probléma az hogy az emberek nem másak akkor sem, és az esetek 90%-ban leszarják, hogy neked milyen bajod/gondod van, mert 1. nekik is megvan a saját kis bajuk 2. ilyenkor is megpróbálnak kihasználni és később ha gondod lesz velük akkor ,ezzel visszatámadni. Ez az egy olyan dolog van, amit jobb ha az ember saját magában rendezz le, vagy csak a barátainak mondja el, de tőlük se várjon tanácsokat, mert ebben még ők sem tudnak segíteni... Az idő nagyon sok mindenben segít, de hiába az idő hogyha nem próbáljuk meg túl tenni magunkat a dolgon és a jelenben a jövőnek élni... Az igazság az, hogy az emberek sose pótolhatok, de viszont mindenkiben van egy olyan dolog, ami pótol egy másik dolgot... (tudom a dolog szó hülyén hangzik de nem tudok rá értelmes megfogalmazást :( ) Akármennyire is hiányzik valaki, ha egy kicsit körbe nézz az ember, akkor találni fog magának egy másik személyt, ami a hiányt elfogja nyomni ha nem is teljesen... De ezekhez a dolgokhoz erősnek kell lenni és nem fenn akadni a múlton hanem tovább lépni és megpróbálni elfogadni, hogy ez a "sz*r élet" lehet még annál is rosszabb. A probléma ott szokott lenni, hogy egymáshoz hasonlítjuk az embereket,és azt a dolgot keressük az új személyben ami a régiben is megvolt. De ezzel csak az a baj mivel mindenki más ezért sose fogjuk megtalálni azt a régi személyt, vagy csak részben...
A másik hiányra szerintem annyira sok időt nem fogok fordítani, hiszen lényegében ugyan az mint az előző csak azzal a különbséggel, hogy azt a hiányt tudod pótolni de az érzéstől és a témától függ, hogy milyen hamar. Míg a másik egy életen át végig fog kísérni. :/
Dejólennemárvalakikikikikiaki:(
Lassan kezdek rájönni hogy nem tudok normális hosszú szöveget írni mert kb a felénél beleveszek és átmegy olyan dolgokba ami lehet hülyeség na mind1. :)
Kép + Zene:
Just Leave Me Alone...
Within Temptation - Memories
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése